Dr vitéz Roncsik Ernő: Gróf Széchényi Ödön - Jelenlegi ára: 15 000 Ft

Kiadta a Magyar Tűzoltó Szövetség 1938-ban, Debrecenben
Rendkívül ritka tűzoltó szakmunka!
Az áru személyesen átvehető boltunkban, Újpesten, metróval jól megközelíthető helyen. Munkanapokon 10-18, szombaton 10-13 óráig várjuk kedves vevőinket. Előre utalás után postán is szívesen elküldjük ajánlott levél- vagy csomagküldeményként.
Gróf Széchényi Ödön a honi önkéntes tűzoltóság egyik alapítója:
21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. Hajóstiszti végzettsége volt. 1862-ben Londonba utazott a világkiállításra, itt került kapcsolatba a szervezett tűzoltással, amikor felkereste a Fire Brigade-ot. Magyarországon támogatókat keresett és talált, így 1863-ban megalakulhatott a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. [1] 1864. október 16-án a Pesti Sakk-kör első elnökévé választották.
Gróf Széchenyi Ödön, jóllehet az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett tört lándzsát és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, már az erre irányuló mozgalma kezdetén is úgy vélekedett, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjon fel az önkéntes egylet. Megalakulásuk után valóban fogadtak fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására. Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, s már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását. A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést. Így történhetett meg, hogy az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság majdnem egyidőben – néhány nap különbséggel – kezdte meg a szolgálatát. 1870. február 1-jétől a két tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen látta el a tűzoltás nehéz feladatát gróf Széchenyi Ödön főparancsnoksága alatt, aki az önkénteseknek választott, a hivatásosaknak a két város által megbízott vezetője volt. Ez azt jelentette, hogy gróf Széchenyi Ödön vette a fáradtságot és bizony tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt. Amikor Konstantinápolyban járt 1870 júniusában, éppen pusztító tűzvész után érkezett. A június 5-i tűzvészben leégett az angol követség háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és katolikus érsekség épületei. A követségek és konzulátusok közbeléptek a török portánál, hogy a város védelmére rendszeres tűzoltóságot szervezzen meg. Mivel Széchenyi éppen ott járt, felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat. Gyakorlatilag nem történt semmi, 1873-ig húzódott az ügy, közben pusztító tűzvészekkel. 1873-ban a külföldiek erőteljesen panaszkodtak a török hatóságoknál, hogy az ígéretek ellenére nem történt semmi. Természetesen közben is sok nyugati érdekeltségű épületet ért tűzkár. 1874 elején már nagyon határozottan szorgalmazták a külföldi követségek a tűzoltóság létrehozását és jelöltjük Széchenyi volt, akinek addigra Európa szerte már ismert volt a neve, mivel a magyarországi tűzoltóságok megszervezésével és elért eredményeivel a legjobbak között voltak tűzoltói. A szultánra az orosz nagykövet is óriási nyomást gyakorolt, de természetesen ő orosz tűzoltótiszteket akart Konstantinápolyba hozatni. Ezzel a kezdeményezéssel szemben az európai összefogás majdnem kevésnek bizonyult. Az orosz követ tűzoltókat hozatott, és nagyszabású bemutatót tartott. Széchenyi időben értesült a dologról, és ő is tűzoltókért küldetett, akik pár nappal az orosz bemutató után megmutatták saját felkészültségüket. A szultán a fegyelmezett katonás csapat pontos és összeszokott gyakorlata láttán, ami szinte hang nélkül, gyorsan és látványosan zajlott le, számot adva szakértelemről, felkészültségről, bátorságról és csapatszellemről, azonnal megbízta Széchenyit, hogy az ő szervezésében – magyar mintára – hozza létre a török tűzoltóságot.
Természetesen mostoha körülmények között és rengeteg előítélettel, nehézséggel, anyagi gonddal kellett megküzdenie, csapatot alakítania, felszerelnie a tűzoltóságot. Tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret építtetett. Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül Konstantinápolyban maradt. Az Isztambul-Galata városrészben megépítette a siklót, de ott egy földalatti alagútban közlekedik. Közben többször hazalátogatott, gyermekeit magyarul taníttatta. Tervezte hazaköltözését, de nem adódott rá alkalma és módja. A török– görög háború, majd az első világháború és Trianon megviselte a grófot, de örömét lelte a tűzoltószolgálatban. Idős korában is kijárt a tüzekhez, irányította az oltást. Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagynia és a muzulmán hitre áttérnie. Ödön Pasa a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott. Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma is. Temetése a szultán képviselőinek részvételével török– magyar temetés valamint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa és magyar gróf végrendelete szerint. Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közeli Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik. Emlékműnek is beillő sírkövét szabadon megtekinthetik a látogatók. Sírját a török tűzoltószervezet tagjai rendszeresen felkeresik.



Jelenlegi ára: 15 000 Ft

Az aukció vége: 2015-03-18 18:00
. Dr vitéz Roncsik Ernő: Gróf Széchényi Ödön - Jelenlegi ára: 15 000 Ft